A legmagasabb állami kitüntetést vehette át Marton Éva

2016-08-21 07:00, szinhaz.hu - Kultúra

Áder János köztársasági elnök a Magyar Szent István Rend kitüntetést adta át Marton Éva Kossuth-díjas operaénekesnek, a Corvin-lánc kitüntetettjének. "Ez egy lépcsőzetesen felépített életpálya volt" Döbbenettel, meghatódottsággal és nagy örömmel fogadta Marton Éva operaénekes a Magyar Szent István Rendet, amelyet az augusztus 20-i nemzeti ünnepen vehetett át Áder János köztársasági elnöktől. A legmagasabb magyar állami kitüntetésnek számító Magyar Szent István Rend a Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb, különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál. A művész az MTI-nek elmondta, három nagy pilléren nyugszik életútja, amely a mai napig töretlen. A férjével való megismerkedés és a családalapítás mellett fontos időszaka volt pályájának, amikor 1972-ben elhagyta Magyarországot és a frankfurti operához szerződött, ahol megalapozta a nagy munkákat az elkövetkező éveket. Ennél erősebb a harmadik pillér, amikor 2005-ben visszatért Magyarországra tanítani, hogy a Zeneakadémián átadja tudását, élet- és szakmai tapasztalatát a növendékeknek, részt vegyen a zenei életben, az újabb énekesek nevelésében, a kulturális életben. "Ez egy lépcsőzetesen felépített életpálya volt" - mutatott rá, hozzátéve: a karrier szót nem szívesen használja, de tudatosan, meggondoltan, 5-6 évvel előre gondolkoztak mindketten a férjével. Mint mondta, annak ellenére, hogy nem áll már színpadra, még sok szép dolgot tud tenni. A háttérben dolgozik, onnan próbál irányítani, segíteni, szervezni, és nagyon szeret tanítani. A közeljövő eseményeiről, terveiről szólva elmondta: szeptember 19. és 25. között rendezik meg a Zeneakadémián a II. Nemzetközi Marton Éva Énekversenyt, amelyre gyönyörű hangú és minden hangfajt képviselő énekesek jelentkeztek. Ezt követően mesterkurzust tart szeptember 26. és 28. között. Október végén a Magyar Művészeti Akadémián (MMA) Bartók-mesterkurzust tart, és szintén a Pesti Vigadó ad otthont a november 9-i hangversenynek, amelyen Bartók-dalokat adnak elő. Emellett felhívta a figyelmet a Liszt Ferenc és gróf Széchényi Imre dalait bemutató estre is, amely a Zeneakadémián lesz. Marton Éva pályájáról: A világ összes nagy színpadát meghódította Marton Éva 1943. június 18-án született Budapesten. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán 1968-ban szerzett operaénekesi és énektanári diplomát, majd az Operaház szerződtette. 1972-ben Christoph von Dohnányi a frankfurti operához hívta, ahol először a Figaro házassága Grófnéját énekelte. Nemzetközi karrierje Firenzében a Tell Vilmos Matildájával indult, majd a világ összes nagy színpadát meghódította. Az operaénekesek közül az övé az egyik legnagyobb repertoár, középpontban Mozart, Verdi, Wagner, Puccini és Richard Strauss műveivel. Több tucatnyi szerepe mindegyikét az eredeti nyelven tudja. Az egyik legnagyobb drámai szoprán lett Pályája elején lírai szoprán szerepeket énekelt, később a világ egyik legnagyobb drámai szopránja lett. A Turandot címszerepét 1983-ban énekelte először a bécsi operaházban Lorin Maazel dirigálásával, a következő évben a darab egyik áriájával ő nyitotta meg a 100 éves Metropolitan nyolcórás gálakoncertjét, 1987-ben e szerepben debütált a londoni Covent Gardenben. Pályafutása 25. évfordulóján, 1993-ban az Operaházban volt először a Bánk bán Gertrúdja, ugyanígy az opera nagyszabású filmváltozatában, valamint a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásán is. 2008 tavaszán Barcelonában Richard Strauss Elektra című operája Klütaimnesztrájaként negyvenéves pályafutás után elbúcsúzott az operaszínpadtól, de 2011-ben a budapesti Operaház szeptemberi évadnyitóján a Bánk bán ősváltozatának Gertrúdjaként ismét színpadra lépett. Makkai Ádám műfordítóval, akit szintén Magyar Szent István Renddel tüntettek ki Mester és zsűrielnök 1980 óta szabadúszó énekes, 2002 és 2007 között a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál művészeti vezetője volt, évek óta tart mesterkurzusokat itthon és külföldön, és számtalan énekverseny zsűrijében elnököl. 2005-től éveken keresztül vezette a Liszt Ferenc Zeneakadémia ének tanszékét, 2007-ben egyetemi tanárnak nevezték ki, professor emeritaként tanítványait a diplomáig viszi. Az Operaház főigazgatójának főtanácsadójaként is dolgozik. A New York Times többször az év művészének választotta A jelen és a jövő tehetségeinek képzése mellett jótékonysági eseményekhez is felajánlotta már segítségét. A drámai szoprán énekesnőt számtalan kitüntetéssel ismerték el, egyebek között a New York Times többször az év művészének választotta, 1991 óta a bécsi operaház örökös tagja. 2009-ben megkapta a nemzetközi operaélet egyik legrangosabb kitüntetését, a barcelonai Liceu operaház aranyérmét, a következő évben a grazi operaház életműdíját. 1997-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, ugyanebben az évben megkapta a Magyarság Hírnevéért Díjat, 1994-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2006-ban a Bartók-emlékdíjat. 2012 óta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja, a Corvin-lánc birtokosa, 2013-ban Prima Primissima Díjjal tüntették ki. 2014-ben az MMA elnökségi tagjává választották, a nemzet művésze is ebben az évben lett. A Magyar Corvin-lánc Testület alelnöke. 2014-ben először rendezték meg a Zeneakadémia első saját szervezésű nagyszabású nemzetközi versenyét, amelynek névadója és zsűrijének elnöke. A fiatal tehetségeknek róla elnevezett különdíjat is átadtak. 2015-ben Budapest díszpolgárává választották. Egyik megálmodója volt tavaly a Pesti Vigadóban az 1865-ös ősbemutató után 150 évvel újra felcsendült Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című mű bemutatójának. A Magyar Szent István Rendről: A Szent István Rendet 1764. május 6-án alapította Mária Terézia királynő, és 1918-ig, megszűnéséig a legmagasabb magyar kitüntetés volt. A rend magyar jellegének hangsúlyozása érdekében a királynő magyar viseletben jelent meg, kíséretét kizárólag magyar nemesek alkották, és fontos szerepet játszott a ceremónián a magyar testőrség. A rend ünnepe augusztus 20., Szent István király emléknapja, nagymestere pedig az uralkodó lett, latin nyelvű jelmondata így szólt: "Publicum Meritorum Praemium", azaz a köz szolgálatában szerzett érdemek jutalma. Az alapszabály a rend tagjainak számát százban határozta meg három osztályban: 20 nagykeresztes, 30 parancsnok és 50 kiskeresztes, a létszámba az egyházi tagokat nem számították bele. A kitüntetést csak férfiak kaphatták (az egyetlen kivétel az alapító, Mária Terézia volt), az első két osztályban a kitüntetés elnyeréséhez négy nemzedékre visszamenőleg nemesi származást kellett igazolni, bár ettől kivételes esetben eltekintettek. A nagykereszt tulajdonosai belső titkos tanácsosi, a parancsnoki kereszt birtokosai grófi vagy bárói, a kiskeresztesek pedig bárói rangot kérelmezhettek. Az Osztrák-Magyar Monarchia 1918-as felbomlása után a Szent István Rend megszűnt, újjáalapítását az a vita is nehezítette az immár független Ausztria és Magyarország között, hogy Mária Terézia osztrák főhercegnőként, német-római császárnéként vagy magyar királynőként volt-e alapító. Az 1938-as Anschluss (Ausztria német bekebelezése) után Horthy Miklós kormányzó rendelkezett a Magyar Királyi Szent István Rend adományozásáról, és átvette a rend nagymesteri tisztségét, de a felújított rendet csak néhány alkalommal adományozták. A kitüntetéssel az adományozók elsősorban a polgári szolgálatokat kívánták elismerni, politikusok, diplomaták, hivatalnokok, a 19. században már művészek és tudósok is megkaphatták. Az elismerést azonban protokolláris és külpolitikai okokból is adományozták, így a kitüntetettek között szerepel a szabadságharcot leverő Windischgrätz herceg, a bevonuló orosz csapatok parancsnoka, Konstantin orosz herceg, a megtorlást vezénylő Haynau, 1938 után Hermann Göring, a német Harmadik Birodalom marsallja és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter. A Szent István Rendet 1946-ban, a köztársaság kikiáltásakor megszüntették, majd 2011-ben megújították. Az ismét legmagasabb magyar állami kitüntetésnek számító Magyar Szent István Rend a Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb, különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál. A kitüntetést 2013 óta augusztus 20-án a miniszterelnök előterjesztésére adományozza a köztársasági elnök, aki tisztségénél fogva maga is kitüntetett. A Magyar Szent István Rendnek nincsenek osztályai, de a jelvény ugyanolyan, mint amilyen Mária Terézia korában volt. 2013-ban Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok úszó és Lámfalussy Sándor magyar születésű, Belgiumban élő (belga állampolgárságú) közgazdász, bankár, az "euró atyja" részesült az elismerésben. 2014-ben Kertész Imre Nobel-díjas író és Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, feltaláló, 2015-ben Polgár Judit sakk Oscar-díjas nemzetközi sakknagymester és Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerző-karmester vehette át a legmagasabb magyar állami kitüntetést. Forrás: Színház.hu, MTI

Tovább »